Húsvétom
Gyermekként másztam fel a fára,
kapaszkodtam kezemet széttárva,
s hagytam tegyen velem ki mit akar,
mikor elhulltam betakart az avar.
Bölcsőjében ringatott földanyám,
mígnem atyám fényét küldte rám,
hogy szaladjak újra a széllel,
s visszatértem a szent igével.
Minden életemben felmegyek,
pedig bizton tudom újra leesek,
s olyankor még mindig izgulok,
feltámadok újra? De mégis, most is... itt vagyok!
Földi Ádám
2018.03.30.
2018.03.30.
Mátranovák