Bárcsak egyetlen szóba zárhatnám, mit melletted érzek,
de nem tudom, hiszen csak részei vagyunk az egésznek.
Épp ez az erő az, mely a mindenséget is összetartja,
hogy szavakból a hangok ne hulljanak végtelen darabra,
hogy a semmi valamivé valahogyan összeálljon,
hogy két ember szerelemben egymásra találjon.
De talán mégis megvan a szó, amit melletted érzek…
most már tudom, igen! Ez az! Ez az ÉLET.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése