Egy oldal, ahol szavakká válnak a hullámok, melyek bennem összecsapnak,
mélybe húznak, égbe emelnek. Szabad írások, szabad embereknek.

2015. április 14., kedd

A lentet felülről...

Azt hiszed tán', elbuktam, csak mert mélyebbre hajolok, mint a legtöbbek? Lóhátról is közelebb érek a földhöz, mint ki két lábon áll az anyagban. Ideje van lentnek és fentnek, ne a kiragadott pillanatot nézd, lásd azt az erőt, mely szélsebesen röpít a mélybe, s elemel a Nap fölé az égbe. Benned is én vágtatok, atyám lován szárnyalok, ne félj és ne félts, szeress, higgy és remélj!

2015. február 26. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése